Csend...

Ez állt be már lassan két hónapja és fog uralkodni még egy jó ideig ezen a blogon. Elhagytuk a misszió mezőt, elhalkultak a gyerekhangok, búcsút vettünk egymástól és beállt a csend. Ez a csend különleges, egyedi. Ez a csend magába foglalja a "szürke hétköznapokat", a munkahelyet/iskolát/egyetemet, kapcsolatokat, gyülekezeti és ifi életet. Ez a csend nem hoz nyugalmat, pihenést, vagy békességet. Ez a csend nem kivűl van, hanem belől és ott is csak egy ajtó mögött, egy kamrában. Az ajtóra pedig "Xtreme Missions" van rá vésve.
Enyhén fogalmazva nem rajongok ezért a csendért... sőt. De mindennek megvan a maga ideje és, hát most ennek jött el az ideje.
Most, egyenlőre(!) csend van.
Ugyanakkor nem beszélhetek a 2010-es misszió befejezéséről anélkül, hogy ne merűljenek fel bennem emlékek, gondolatok mindazokról az emberekről akikkel együtt dolgoztam, akikkel találkoztam és gondolatok rólatok, kedves olvasóim.
Nem tartozom kevesebb köszönettel vagy hálával nektek mint bárkinek aki fizikailag is részt vett a misszióban.
Köszönöm imáitokat!
Hálás vagyok az Úrnak értetek, különösen azokért akiket személyesen nem is ismerek. Egy teljesen egyedi kategóriába sorolható az a megtapasztalás amikor érzem, hogy a Szentlélek kött össze valakivel akit eddig nem ismertem. Ezt tapasztaltam minden missziós úton, de idén először tapasztaltam azt, hogy ez működik csupán virtuálisan, gondolatban, imában.
Tehát mégegyszer, köszönöm nektek minden egyes imátokat, támogatásaitokat és a comment-ekbe nyújtott bátoritásotokat.
Az Úr áldjon meg ezért titeket, gazdagon.

Amint emlitettem, most csend van... egyenlőre. Nem tudom mikor lehet majd egy újabb bejegyzést itt olvasni, de igérem, hogy, ha az Úr is engedi, még lesz bőven.
Addig is mindenkinek kellemes csendességet és az Úr áldjon meg benneteket.

Zsolt

a Csapat

Balról jobbra és fentről lefele:
Patty, Peter, Daniel, Helen, Zsolt, Linda, Norbi, George
Becky, Danny, Kelsie, Elissa, Raluca
Lee bácsi készitette a képet :)

Zárszó (Bozovici-Sopotul Vechi)

Azt mondják, hogy minden kezdet nehéz. Én azt mondom, hogy minden misszióút vége sokkal nehezebb mint annak kezdete. Hazudnék ha azt mondanám, hogy könnyű szivvel és vidáman hagytam el Bozovici határát és bár amikor misszióutakról van szó én nem szeretek semmit összehasonlitani, mégis azt kell mondanom, hogy Bozovici az a hely ahol a legjobban éreztem magam(eddig). Kellemes hely, kedves emberekkel, vidám gyerekekkel és vendégszerető testvérekkel.
De azért, hogy félreértés ne essék leszögezném, hogy itt sem ment minden simán vagy könnyen. Voltak különböző problémák melyekkel meg kellett küzdenünk úgy a csoporton kivűl, mint a csoporton belűl is. Az igazság az, hogy amikor egy misszióscsoport két héten keresztűl együtt van naponta 12-15 órát elkerűlhetetlenek a kulissza mögötti apró konfliktusok. Viszont úgyanúgy mint sok minden mást békességünket és szeretetünket is az Úrtól kaptuk, mely minden nap végén gyözedelmeskedett.
Felmerűlt olyan extrém probléma is, hogy (nekem köszönhetően!) első este, zuhogó esőben be lett zárva a kulcs a mikróbuszba. Azt sem volt kellemes látni, hogy Vasárnap alig tántorgott el néhány gyerek a Sopot-i imaházba, miután két és fél napon át foglalkoztunk velük.
Fizikailag sem volt könnyű hetünk: napi két foglalkozás a gyerekekkel és este vagy a felnőtekkel, vagy a fiatalokkal.
Viszont mindezt beárnyékolja az az egyetlen tény, hogy Isten velünk volt és megáldotta az Ő nevéért végzet munkánkat. Természetesen ez az egyetlen tény még nagyon sokmindent foglal magába: sok-sok gyerek mosoly és nevetés, látni a azt, hogy igyekeznek megtanúlni az aranymondásokat és nagyon figyelnek arra mit akarunk nekik tanitani a Bibliából, közösség a csoportban és a helyi gyülekezettel, tapasztalni vendégszeretetüket és gondviselésüket, látni, hogy a házaspárok kivánnak többet tudni és tanulni az Isten szerinti életről... és még sorolhatnám.
Hálás vagyok az Úrnak a tavalyi munkánkért, a tavaly óta végzet munkáért, az idei misszióért és imádkozom, hogy növekedjen e két gyülekezet a Lélekben az Úr dicsőségére.
Kérlek benneteket, akik úgy érzitek, hogy a szivetekre lett helyezve imádkozzatok Bozovici-ért és Sopotul Vechi-ért!
Köszönöm...

...Zsolt

Smile...:)

Itt van néhány indok egy vagy több mosolyra:

;)

Vasárnap ... az Úr napja!!!!!!

A Bozovici-i missziós héten a Vasárnap egy különösen áldott nap volt számunkra és mindkét falú gyülekezete számára is, igy külön bejegyzést szánok neki.
Számszerint három istentiszteleten vehettünk részt. Reggel a csapat két részre oszlott: Lee és Peter maradtak Bozovici-on és mindeki más mentünk Sopotul Vechi-ra. Ott a gyerkekkel együtt szolgáltunk, de mielőtt ránk kerűlt volna a sor volt még imaóra és bibliaóra is. Sajnos a falúból kevés gyerek jött el 11 órára és igy kb. 10 gyerekkel énekeltük el az énekeket és mondtuk el az aranymondásokat amiket az elmúlt héten tanultunk. Sopot-on és Bozovici-on is tartanak a szűlők/gyerekek az ortodox paptól igy nem teszik be a lábukat a baptista imaházba Vasárnap. Ugyanezzel a problémával talalkoztunk tavaly is a missziós hét végén Bozovici-on. Akkor (ha jol emlékszem) csak a gyülekezeti gyerekekkel szolgáltunk. A gyerekek után következet két bizonyságtevés Helen és Patty részéről, majd George predikációja következett. Meg kell, hogy valjam prédkiációt forditani nem könnyű. Nagyon fontos, hogy hitelesen legyen átadva az üzenet. Többször előfordul, hogy saját anyanyelvemre se megy a forditás folyékonyan... nos románra forditani még annyira se volt folyékony, sőt inkább csak csordogált és néha csak csöpögöt. DE mindennek van egy kezdete és már várom a következő lehetőséget:)
Ez idő alatt Bozovici-on bemeritési ünnepély volt amikor 4 lélek döntötte el, hogy "Nincs vissza út...". Nem tudom, hogy ott pontosan, hogy folyt le az istentisztelet de tudom, hogy félórával hosszabb volt mint a Sopot-on, vagyis 3,5 órát tartott, tudom, hogy 7 lelkipásztor prédikált tudom, hogy voltak szolgálatok is és tudom, hogy áldásos alkalom volt. Különösen Diana, Dani, Estera és Geta számára, akikért továbbra is imádkozom. Szerettem volna inkább a bemeritésen részt venni, de az Úrnak más tervei voltak.
Délután 5 órától volt ismét istentisztelet amikor mi, a missziós csoport két énekkel szolgáltunk a fő prédikáció pedig egy temesvári lelkipásztortól hallgathattuk meg. Mi elénekeltük a
"Come, now is the time to whorship" és a "Mighty to save" cimű énekeket. Az utolsót megismételtük az Almăj völgyi összevont ifikórússal és igy két nyelven szólt az ének.
Ezt követte este 8-tól az ifitalalkózó utolsó alkalma, amikor több ifiktől hallgathattunk meg ének szolgálatokat, majd Lee befejező előadását.

"Örvendetem, mikor mondtak nekem: Menjünk fel az Úrnak szent házába..."
Igen, ezért a napért is nagyon hálás vagyok az Úrnak, mert nagyon áldott és kiváltságos alkalom volt számomra.

Zsolt.

Jézus szereti a fiatalokat és a házaspárokat (is!)

Mint Pécskán itt is volt foglalkozás a fiatalok és a házaspárok körében. Először is a hazáspárokkal volt három esti alkalom a baptista imaházban. Minden alkalomra szép számmal jöttek el férjek és feleségek is egyaránt. Többynire mind gyülekezeti tagok voltak jelen, de voltak akik meghivás alapján jöttek el. Mivel nagytöbbsége mind hivő volt ezért Lee sürgősen átirta az eredetileg nem hivőknek szoló anyagot. Az első alkalom együtt volt megtartva, de a második és harmadik csak együtt kezdődött és együtt lett vége, mert a nagyrésze csoportokban folyt le. Lee és a forditója Peter foglalkoztak a férjekkel, a nőkkel Becky és Helen, őket pedig Raluca forditotta. Én személyesen csak az első alkalmon voltam ott a többin nem, de tudom, hogy áldásos alkalmak voltak és hasznosak. Nem csak azért, mert ez volt a cél hanem azért is tudom ezt, mert született egy olyan elhatározás, hogy a völgyben levő gyülekezetek havi 1-2 alkalommal szervezennek házaspároknak szoló szombatokat.
Péntek, Szombat és Vasárnap este fiataloknak szervezet alkalmak voltak. Nem voltak annyian mint ahány jelenlevőre számitottunk, de igy is szép számmal voltak jöttek el minden alkalomra. Az aradi Adoram pünkösdista gyülekezet dicsőitő csoportja vezete az éneklést első két este és Lee tartott előadásokat mindhárom este. Az találkozó temája: JÉZUS: Szémélyes, Erős, Releváns.
Hallhattunk bizonyságtevéseket is minden este és utolsó alkalommal, mivel nem volt dicsőitő csoport, ezért a jelenlevő ifjúságokból jelentkeztek egymás után 1-2 énekkel a fiatalok. Első két este pedig foci bajnokság is volt e helyi sport teremben.
Minden este volt megtérésre való felhivás és minden este voltak akik jelezték, hogy szeretnék ha megváltozna az életük Jézus segitségével. Ugyanakkor minden este volt felhivas a hivő fiatalok felé, hogy szánják oda életüket Jézus szolgálatára és határozzák el (akik még nem tették), hogy attól a pontól kezdve az Úr szolgálata egy életstilus lesz számukra. Örömmel jelentem, hogy nagyon kevesen jelentkeztek ez utóbbi kategoriában, ami (remélem) csak azt jelentheti, hogy sokan már ilyen életet élnek, melyben a szolgálat létfontoságú.
Ezúttal is csak azt tudom mondani, hogy dicsőség legyen az Úrnak ezekért az estékért és hála, mert szerszámok lehetünk az Ő kezében ezeken az alkalmakon is.

Zsolt

Jézus szeret minden kicsi gyereket...

... és ez nincs másképpen a krassó-szörényi Bozovici-on és Sopotul Vechi-on sem. A misszió második felében, vagyis amikor Bozovici környékén voltunk, nem jutottam sürün internethez(a pécskai zárszót is valójában onnan irtam meg). Ezért most, hazaérve, békében és nyugalomban szeretnék néhány bejegyzésben beszámolni az elmúlt egy hétről, kezdve a személyes favorittal, a gyerekmisszióval. Amint azt már az első sorból is meg lehetett érteni a gyerekmisszió két faluban is folyt, bár nem egy időben. Először is Sopotul Vechi-on kezdtünk, ahol Kedden és Szerdán két-két alkalommal találkoztunk a gyerekekkel, majd az ötödik, záró alkalom Szombat reggel volt. 11:30-kor, illetve 15 órakkor volt foglalkozás velük és ezuttal is minden alkalom a már nagyon jól bevállt Xtreme stilusban folyt le: játekok (minél vizesebb annál jobb), éneklés ("Ce Mare e Dumnezeu" és "Jesus Loves Me"), történetek a Bibliából, aranymondás és néha még kézimunka is volt. Minden jó válaszért az aznapi történettel kapcsolatosan, minden aranymondásért, minden elhozott barátért minden alkalommal természetesen jutalom is járt: altalában cukorka és édesség, de a meghivott új barátokért (3-nál többért) poló volt a jutalom. Bozovici-on a második alkalomra voltak akik 5, 6, 7(!) barátot is hoztak. Igy jutottunk el az általános 35-45-ős létszámhoz mindekét faluban.
Bozovici-on csupán három alkalommal találkoztunk a gyerekekkel, mivel ott több rétegű volt a munkánk. Csütörtökön kétszer és Péntek reggel egyszer.
Örűltem annak, hogy a gyerekek fogékonyak voltak az evangéliumra és tudom, hogy sok kicsi szivben jó mélyre el lett ásva egy-egy igemag ami majd idővel, a Szentlélek hivására ki fog bontakozni és gyökeresen megváltoztatja az életüket. Imádkozom, hogy ez megtörténjen Magda, Bănică, Euro, Beni, Dani, Alexandra, Cipri, Mihai, Adi és mindegyikőjük életében. Ugyanakkor jól esett látni azt az első alkalmakon, hogy sokan emlékezttek ránk tavalyról igy sokkal bátrabbak voltak. De ami a jelenlétet illetti sok köszönhető Raluca-nak, a pásztor feleségének, aki tavaly óta rendszeres vasárnapi iskolát és angol órát tart a gyerekeknek.
Valóban a gyerekfoglalkozásokat szeretem a legjobban a misszióban, valószinű azért mert a gyerekek a legöszintébbek és a legkiváncsiabbak is egyúttal, de ugyanakkor a legfogékonyabbak és nyitottabbak is az evangéliumra. Bennük van (egyenlőre) a legtöbb ártatlanság, egyszerűség, elfogadás és szeretet is.
Dicsőség legyen az Úrnak amiért ezek a gyerekek hallhatták (némelyikük újból) az evangéliumot és kimondhatatlanúl nagy hála van a szivemben amiért engem is felhasznált ebben.

Zsolt.

Zárszó (Pécska)

Nem is annyira könnyű elkezdeni mint gondoltam volna... de azt hiszem az elején kezdem, mert valószinű igy több értelme lesz.
Általában az Xtreme misszióútak nem gördűl simán igy az idei sem volt kivétel.
Köztudott az a tény, hogy a Sátánnak csöppet sem tetszik ha
Isten népének jól megy sóra, főleg az nem ha még az evangélium is hirdetve van, ezért nem kevésszer köpött bele a levesünkbe. Történt az, hogy már a reptérről nem tudtunk elindúlni, majd egy nappal később újra gond akadt a bérelt mikróbusszal. Az is megtörtént, hogy csupán órákkal a film vetités előtt kiderűlt, hogy tönkre ment a vetitő, de mielőtt lefújtuk volna az egészet az Úr megmentett bennünket Emese személyében. Előfordult az is, hogy akkor amikor hivogatni akartunk szinte mindig rossz idő volt. Viszont nem minden akadály volt ilyen szemmel látható és kézzel fogható: találkoztunk mi báránynak öltözött farkassal is. Amig mi fiatalokat hivogattunk film vetitésre, ő az ingyen csócsót reklámozta a szemközti kocsmában, amig Lee az üzenetet akarta elmondani a filmek végén, ő hangosan beszólt de érdekes módón semmi sértőt a részünkre, viszont elég hangosan, hogy zavarjon. Amig mi imádkozni próbáltunk, addig ő újból hangosan beszólt, de csak addig mig az Úr el nem hallgatatta. Viszont annyi még belefért, hogy a végén félhangon azt kivánja, hogy Isten őrizzen attól, hogy jövöre is visszajöjjünk.
Ugyanakkor ez volt az első alkalom amikor láttam valakit szó szerint menekülni az evangélium elől: egy srác ténfergett egy üres osztályteremben és Iza szólt nekem felőle. Alig tudtam bemutatkozni és megkérdezni, hogy szeretne-e beszélgetni. Az utolsó pár szót már csak kiabálni tudtam feléje. Tudom, hogy a Szentlélek megérintette akkor este és bár sajnálom, hogy nem tudtam vele beszélgetni, de tudom, hogy még egy jó ideig zaklatni fogja őt a Lélek.

Végül pedig annyit mondanék(irnék), hogy nem szoktam kijelenteni egy misszióút után, hogy mennyire volt jó, vagy mennyire volt rossz. Igy ehhez most is hű leszek!
Hála legyen az Úrnak, hogy ajtót nyitott számunkra, hogy Pécskán missziózzunk és hála legyen Neki azért, hogy szólhatott ott az evangélium. Kérlek benneteket arra, hogy imádkozzatok továbbra is a pécskai gyerekmisszióért!
Köszönöm...

... Zsolt

Köszönjük:

az aradi fiataloknak a segitséget és közremüködést
-Emese, Dávid, Heni, Szabi, Norbi, Dáni, Reny, Iza- a családoknak a szállásolást, reggeliket és vacsorákat-Szűcs László és Szűcs János családjai-, a szakácsoknak a finom ebédeket -Kürti Marika,
Kürti Nóri és Kürti Sárika-, a szerdai ebédet Kürti Csaba családjának, a képen látható Xtreme tortát Harcsa Erzsike néninek, a pécskai és az aradi gyülekezet közreműködését és segitségét.

a Csapat

Balról jobbra és fentről lefele:
Dáni "the Donkey", Heni, Emese,
Szabi "the Szobinator" vagy "Szobi One Kenobi",
Norbi, Harry "Kutya Haj", Elissa, Kelsie, Reny, Iza, Lee,
Zsolt, Matt, Becky, Dávid.

a Fiatalok és Házaspárok Misszió(ról)

A házaspároknak szánt misszió Kedden indúlt be viszont erről sajnos nem tudok olyan pozitivan beszámolni mint a gyerek misszióról. Első alkalmommal csak feleségek jöttek el. Két feleség a pécskai gyülekezetből és egy az aradiból. Lee felesége,
Becky Wisdom vezette a beszélgetést Szűcs Reni tolmácsolásában. Második este már többen jöttek el és ezúttal férjek is. Egy házaspár a pécskai gyülekezetből, kettő az aradiból és egy testvérnő a pécskai gyülekezetből aki elhozott nem hivő rokonságából két feleséget. Szomorú de azt kell, hogy mondjam (irjam), hogy sokkal keményebb szivekre találtunk ezen a téren Pécskán mint gondoltuk volna. Voltak akik csak saját véleményüket akarták kifejteni és másra nem voltak kiváncsiak... valószinüleg ezeknek a feleségeknek otthon nincs szavuk, vagy ha lenne is talán jobb ha nem ragaszkodnak hozzá. Viszont azt elmondhatom, hogy a hivő hazáspárok nagyon hasznosnak és épitőnek találták ezeket az alkalmakat. Bár a három alkalomból csak kettő volt megtartva tudom, hogy az Igének hatalma van és nem fog terméketlenűl visszatérni ahoz Akitől elindúlt.

A fiatalokkal két este foglalkoztunk és egy eddig már nagyon jól bevált módszer használtunk Pécskán, a filmvetitést. Első este, Szerdán, a "2012" c. katasztrófafilmet lehetett megtekinteni. Ez a film a föld elpusztulásáról szól és nagyon jó kiindúló pontnak bizonyúlt ahhoz, hogy a végén Lee nehány mondatban Istenre és az örökéletre irányitsa a fiatalok figyelmét. Második este a
"The Blind Side" c. filmet vetitettük ami egy igaz történetet dolgozz fel egy reménytelen, jövő nélküli srácról akit az utcáról fogadott be egy hivő család és ma az egyik legjobban amerikai focista. E film kapcsán Lee a reményteljes jövőről beszélt és a Krisztusban nyert családról. Mindkét alkalomra többen jöttek el mint gondoltam volna, de ezért is csak az Úré lehet a hála. Bár többen jelezték azt mindkét este is, hogy elmondták utánunk a "bűnös imádságát" és bocsánatot kértek bűneikért, sajnos senkinek nem volt bátorsága visszamaradni beszélgetni velünk. De Isten hallotta azokat az imákat, Ő tudja mennyire komolyak voltak. Mi csupán lehetőséget nyújtottunk arra, hogy elgondolzzanak ezek a fiatalok életük, jövőjük felől és, hogy ha akarnak, találkozzanak Istennel.

Örülök, hogy Isten megengedte nekem, hogy részt vegyek ebben a két misszióban is és, hogy felhasznált bennünket. Tudom, hogy minden ami elhangzott az evangéliumról az nem hiábavaló volt, mert az evangélium nem egy kézelfogható dolog vagy egy egyszerűen leirható fogalom... az evangélium ennél sokkal több és sokkal erősebb. Ha az evangéliumnak hangoznia kell, hangozni fog és Pécskán hangzott!

Zsolt

a Gyerek Misszió(ról)

Bár nem ez a misszió első napja (közelről sem), de csak most volt időm leülni, hogy irjak a blogra és most is csak néhány sort.
A csapat megérkezet Péntek délután a temesvári reptérre és szombat reggel 11kor már kint is voltunk Pécskán és kezdtük a munkát amit ránk bizott az Úr.
Miután a csapat közelebbről is megismerkedet és megtartottuk az első áhitatunkat együtt elindúltunk gyerekeket keresni meghivokkal és lufikkal. De máris egy problémával kellett szembe néznünk... hideg volt és szemerkélt az eső is. Viszont velünk volt Emese is, aki tudta, hogy hol laknak azok a gyerekek akik szoktak
vasárnapi iskolába járni, igy ha a gyerekek nem jöttek hozzánk mi mentünk a gyerekekhez.
Első állomásunkon máris 4 gyerekőccel és egy kisbabával is találkoztunk. Délutánra sem lett szebb idő ezért függetlenűl attól, hogy hány helyre mentünk el, hány szórólapot adtunk át és hány lufisapkát keszitettünk, úgy éreztük nagyon kevesen fognak eljönni, HA egyáltalán kimozdúlnak a gyerekek ilyen időben. Hála az Úrnak tévedtünk. Első gyerek alkalmon kb. 20an voltak jelen! Volt játék, volt éneklés, volt aranymondás, Zsoltárok 34:2 és természetesen volt történet is: Jézus bevonulása Jeruzsálembe és a templom megtisztitása.
Mivel még a hivogatáskor kértük a gyerekeket, hogy hozzák el barátaikat is ezért voltak akikkel előtte még nem is találkoztunk. Szombat délután még az ABBI ifióráján is részvehettünk, amikor Lee tartott előadást, Vasárnap délelőtt az aradi, délután pedig pécskai gyülekezetben szolgáltunk. Ugyanakkor Vasárnap délután még hivogattunk fiatalokat és gyerekeket eggyaránt a következő heti alkalmainkra.
Ma pedig már sokkal szebb időt kaptunk az Úrtól, igy már is vizeslufizással kezdtünk és azt is a vizes játék követte.
Utána éneklés: "Tudod van egy barátom, Jézus", "Kicsiny kis fényemmel", "Jesus loves me, this I know",
"Engem szeret Jézusom". Jézus elárulásának a története következett, majd aranymondás:
1 Korintus 15:58, végül pedig a kézimunka.
Ezuttal kb 37en jöttek el.
Öszintén örülök, hogy ilyen jól indúlt a gyerek misszió és a ha fele ilyen jól indúl a hazaspároknak készülő misszió és a filmvetitések akkor az már éredmünk felett való lenne. Köszönöm mindekinek az eddigi imákat és az ABBI segitségét.
Az Úr áldjon meg mindekit ezért.
Igyekszem hamarosan jelentkezni...

Zsolt

...van "valami" köztünk...

A tavalyi misszióút végén Lee a kezembenyomot egy boritékot. Benne egy kis üdvözlőlapot találtam. A szöveg angolul volt irva. Mivel Lee nem fűzött hozzá semmit ezért azonnal az aláirást kerestem a lap alján, s meglepetésemre fogalmam sem volt ki ez a Carrie Smith. Kicsivel késöbb kiderült, hogy ő Linda Smith mennye. Linda pedig csapatunk tagja volt a tavalyi bozovici-i misszióban. Carrie is szeretett volna eljön, de valami megakadályozta ebben és ezért "valami" arra inditotta, hogy irjon mindenkinek egy ilyen bátoritó levelecskét, személyre szóló üzenettel és igeversekkel. Én az 1Krónikák 16:23-24-et kaptam tőle:
"Mind ez egész föld énekeljen az Úrnak, napról napra hirdesétek az Ő szabaditását. Bészéljétek a pogányok között az Ő dicsőségét, minden népek között az Ő csodálatos dolgait."

Amikor hazaértem Aradra irtam neki e-mailt és megköszönve a levelét elmondtam neki mekkora meglepetés volt ez számomra és, hogy mekkora bizonyiték ez is arra, hogy van "valami" köztünk. Egyetértett velem...
Egy bizonyos csoportosulás akkor alakúl ki, ha a tagok között van valami közös. Nem létezik egy olyan csoport sehol ezen a világon amely a legkülönbözőbb személyiségekből tevődik össze anélkül, hogy bármi közös is lenne bennük. Van valami ami jelen van minden tagban és ez az elmélet is alátámasztja azt a tényt, hogy bennünk hivőkben is van valami ami közös, ami összeköt. Az egyetlen, de nagyon lényeges különbség, az hogy bennünk ez a "valami" valójában egy "Valaki" : Ő a "Vagyok ", az "Alfa és az Omega, a Kezdet és a Vég", "Jehova", a "Vigasztaló" az "Atya, a Fiú és a Szentlélek"...
Ő a közös bennünk, Ő az a "valami" köztem és Carrie között és Ő az aki összeköt engem és téged, kedves Olvasó.
Igy lehetünk most bárhol és lehetünk bárkik, mert ha Ő jelen van bennem és benned akkor van "valami" közös bennünk... sőt a legfontosabb az ami közös bennünk.
Ezért újból kérlek benneteket imádkozzatok a misszióért, imádkozzatok értünk és imádkozzatok azokért a szivekért melyek még túl kemények.
Köszönöm...

...Zsolt

Szórólap

a házaspároknak szervezet misszióra:

Jézus a gyerekeknek

Ezzel a 6 témával fogunk foglalkozni a gyerekmisszióban:

1. Jézus dicsőitése
2. Jézus elárulása
   
3. Jézus szemtől szembe a vádlóival
4. Jézus keresztrefeszitése
5. Jézus feltámadása
6. Jézus mennybemenetele

Figyelem! Figyelem!

Megérkezett a pécskai gyerek klub plakátja:

Bozovici

Ez a falu Resicabányától 72 km.-re helyezkedik el, Észak-Kelet felé a Nyugati Kárpátokban.
Idén nyáron lesz a második alkalom, hogy az Xtreme Missions ezen a helyen missziózik, mivel tavaly volt az első alkalom. Az itt levő román baptista gyülekezet lelkipásztora Daniel Fisteag, aki dolgozot már együtt
Lee Wisdommal és az Xtreme-mel már 2008-ban is, amikor egy másik gyülekezetet pásztorolt. A kapcsolat viszont megmaradt és igy már harmadjára dolgozhatnak együtt.
Úgy gondolom sok mindeki egyetért velem abban, hogy a tavalyi misszió nagy jó eredménnyel szolgált Danielnek és a gyülekezetnek. Csak, hogy egy példát emlitsek: a misszió előtt nem volt semmilyen féle evangélizáció a gyerekek felé, tavaly nyár óta pedig hetente van gyerekklubb! Az Úrnak legyen hála ezért:)

Az idei misszió Július 6 és 11 között(Keddtől Vasárnapig) fog zajlani és úgy mint Pécskán, itt is három korosztályt próbálunk elérni az evangéliummal:
gyerekek, fiatalok és felnőttek.

A gyerekeknek gyerekklubbokat fogunk szervezni. Ez Bozovicion 6.-tól 11.-ig fog zajlani minden reggel és egy másik falúban, ami szinten Daniel körzete,
Sopotul Vechi-on 6.-a és 8.-a között lesz minden délután.

Itt is három alkalom lesz amikor házastársakkal/párokkal szeretnénk foglalkozni, ugyanazon témakörökben mint Pécskán. Hiszem, hogy ebben nagy segitségünkre lesznek a helyi hivő házaspárok, velük az élen pedig a pásztoruk és felesége Raluca.
Ami eltér a pécskai missziótól és ami valamennyiben újdonság lesz az Xtreme-nek is, az az, hogy a hétvégén ifi konferencia lesz ebben a gyülekezetben, melynek szervezésében mi is résztveszünk.
Kb. 10 környező gyülekezet fiataljai fognak részt venni és a falúból azok a fiatalok is akiket szeretnénk előtte való napokon megismerni és meghivni. Daniel elmondása szerint kb. 150-160 résztvevőre számithatunk.
A konferencia cime: "Jézus: Erős, Fontos, Személyes"
Az előadásokat maga Lee Wisdom fogja tartani a dicsőitő csoport pedig az aradi "Adoram" gyülekezetből fog érkezni a konferncia első két napjára. Utolsó nap, Vasárnap pedig a vendég ifik közül egy néhányan fognak szolgálni.
Bozovicion valamivel könnyebb dolgunk lesz mint Pécskán, mert itt már jártunk tavaly és mindenbizonnyal emlékszenek ránk úgy a gyerekek mint a fiatalok is. Tapasztalatból mondom, hogy emlékezni szoktak a gyerekek és fiatalok egy év után is, nem csak ránk de arra is amit tőlünk hallottak és tanultak, igy történt ez Kézdivásárhelyen tavaly nyáron:) Ebben természetesen nagy szerepet játszott az, hogy a munka nem állt meg a mi távozásunkkal, hanem
Marika néninek és Bálint bácsinak (Kézdivásárhelyen)
és Danielnek és Ralucanak (Bozovici-on, Sopotul Vechi-on) köszönhetően tovább folytatódott.

Ilyen és ehhez hasonló tervek elé nézünk a 2010-es bozovici-i misszóban.
Kérve kérlek benneteket, imádkozzazok értünk, Danielért és Ralucaért és a fiatalokkért akikkel együtt szolgálunk majd az Úr nevéért.
Köszönöm...

... Zsolt

Pécska

Pécska Aradtól 24 Km.-re van, ahol egy kicsi leánygyülekezet működik, mely az aradi belvárosi baptista gyülekezethez tartozik.
Az idei alkalom lesz az első, amikor az Xtreme Missions Pécskán fog dolgozni, de nem az első missziós hét a gyülekezet életében.
Volt itt már gyerekmisszió amerikaiak és/vagy aradiak szervezésben, filmes evangélizáció és a jelenlegi imaház is missziós légkörben épűlt mivel, amíg az amerikai csoport egy része az építkezést végezte, addig egy másik része utcamisszióval foglalkozott.

Ezen a nyáron Pécskán három "frontvonalon" fogjuk hírdetni az evangéliumot:

1. gyerekmisszióban
2. fiatalok felé való misszióban
3. házastársak/párok felé való misszióban

Június 26-án, Szombaton kezdünk, amikor elsősorban bejárjuk Pécskának azt a részét ahol a magyarokat elérhetjük és szorólapokat osztogatunk alkalmainkra és plakátokat teszünk ki, melyek "reklámozzák" a gyerekklubbot és a "filmestéket". Igyekszünk minél hatásosabban elérni a gyerekeket, lufikat és lufisapkákat osztogatunk a meghívók mellett, mivel már aznap délután szeretnénk megtartani az első alkalmat velük. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a gyerekek a legjobb "reklámanyagok", hisz rajtuk keresztül minden barátjuk megtudja, hogy "valami érdekes emberek jöttek a faluba és lufikat, cukorkákat osztogatnak, sőt ha az aranymondást is kívűlről tudjuk még játékot vagy polót is kaphatunk, és mindennek a tetejében többet foglalkoznak, játszanak velünk mint apu vagy anyu". Reményeink szerint a gyerekeken keresztül elérjük nagyobb testvéreiket a fiataloknak szánt misszióra, illetve szüleiket is a házastársak/párok felé való evangélizálásra.
Vasárnap délelőtt az aradi gyülekezetben szeretnénk szolgálni, majd délután a pécskai testvérek között. Az ottani istentisztelet után pedig újból a következő hetet fogjuk "reklámozni".

Hétfőn beindúl majd a négy napra szóló program ami egészen Csütörtökig fog tartani: reggel 11 órától gyerek klub és 18:30-tól pedig egyidőben fog zajlani a fiatalok felé és házastársak/párok felé való evangélizáció.
Hétfőn este csak kapcsolatba szeretnénk lépni velük egy féle utca misszió formájában. Ahogy a "reklámozáskor" is, csoportokra oszlanánk fel (néhány amerikai egy fordítóval), sétálnánk az utcákon és szóbaállva fiatalokkal, felnőtekkel beszélgetnénk akármiről és bármiről. Az emberek szeretnek beszélgetni főleg ha van ki hallgassa őket és ha szánunk rájuk néhány percet máris sokkal nagyobb esélyünk van arra, hogy pozítivan viszonyúljanak programjainkhoz. Ne feledjük: nem mi vagyunk az egyetlenek akik kapcsolatba akarnak lépni velük és hírdetni nekik egy istent, de mi, a keresztények vagyunk akik hírdetjük nekik az EGY igaz Istent.
A házastársak/párok felé való misszió három estére szoló anyagból állni: Kedd, Szerda és Csütörtök. Ebben nagy segítség lenne ha a gyülekezetben levő házaspárok elhívnák rokonaikat, ismerőseiket, mert ilyen jellegű alkalommal kapcsolatosan a személyes meghívás "valakitől akit jól ismerek" a leghasznosabb módszer.
A fiataloknak pedig két este szeretnénk filmet vetíteni, ami alapján majd a vegén egy rövid beszélgetés is kialakúlhat egy építő, evangélizáló üzenettel befejezve.

Nagy vonalakban erről szólna a pécskai misszió az Xtreme Missions szervezésében. Ez a hét az idei misszió (csak) első hete.

Kihangsúlyozom, hogy a fent leírt tervek, egyenlőre csak tervek.
Kérelek téged, kedves olvasó, hogy amikor imádkozol értünk és az Xtreme-ért, említsd meg ezt a tervet is... Köszönöm.

Zsolt

A 2010-es misszió polója

"???????"

Avagy mi fán terem az "Xtreme Missions" és miről szól ez a blog????




Az Xtreme Missions egy amerikai keresztény missziós társaság, melynek Kaliforniában van a központja és vezetője Lee Wisdom lp.
Lee Wisdom nem sokkal a forradalom után jött először Romániába a "Fiatalok Krisztusért" c. missziós társasággal és néhány látogatás, nyári missziósút után az Úr elhívta arra, hogy egy saját missziót indítson.
Kb. 15 éve minden nyáron heteket/hónapokat tölt itt különboző román és magyar gyülekezetekkel együtt működve. Minden missziós hétre/alkalomra különböző amerikai csoportokat hoz az országunkba. Ezek a csoportok más-más gyülekezetből érkeznek, fiatalok, középkorúak és idősek egyaránt. Voltak már itt keresztény egyetemről is fiatalok, kosárlabda csapatok és dicsőítő csoportok/együttesek.
Az Xtreme Missions mottója a Róma 10:14 "Mimódon hívják azért segítségül azt, akiben nem hisznek? Mimódon hisznek pedig abban, a ki felől nem hallottak? Mimódon hallanának pedig prédikáló nélkül?"
Az Xtreme Missions weboldala:
http://xtreme-missions.org/
és Facebook-ja
http://www.facebook.com/xtremeMissions?ref=search&sid=YCcJorQSm_g0HxlFo6ttbg.4163921658..1

Személyesen 2005-ben csatlakoztam először az Xtreme Missions-hoz és azóta, egy nyarat kivéve, minden nyáron együtt szolgálhattam velük. Nem tudnám leírni az összes áldást és élményt amiben részesűltem az elmúlt 5 évben, de akik voltak már misszióban kapizsgálják miről is beszélek.
Maga az Úr keresztezte utamat az Xtreme-mel és ezért szüntelenűl hálás vagyok Neki.

Ezt a blogot azért szeretném elindítani, hogy majd a közelgő nyári misszióról részletes beszámolót írjak és így bárki elolvashatja és imádkozhat értünk. Azok akik már ismerik az Xtreme Missions-t, azok akik csak engem vagy más erdélyi munkatársat ismernek, és azok is akik csak véletlenül akadnak rá erre a blogra.
Bárki is olvassa most, vagy majd rendszeresen is ezt a blogot, kérlek imádkozzatok értünk... imádkozzatok, hogy terjedjen az evangélium.

Hamarosan írni fogok részletesen a 2010-es nyári terveinkről.

Zsolt