az Xtreme Missions 2012-es missziója: Kézdivásárhely - Szentkatolna

Múlt héten kedden reggel 9 órá tájában Bozovici-ról célba vettük Kézdivásárhelyet és "röpke" 10 és fél óra alatt célba is értünk. Hosszú és fáradtságos utazásunk volt, nagyrészben annak köszönhetően, hogy a bérelt mikrobuszunk egy nagyon lusta járgánynak bizonyúlt.
Hátrahagyva a két román munkatársunkat, Ioanna-t és Dani-t a magyarnyelvű missziónkhoz csatlakoztak hárman Brassóból: Fülöp Joe és Dalma és Rab Iza. Joe végig velünk volt a két lány pedig majdnem minden nap kijöttek hozzánk.
Ez alkalommal is Veress Bálint és Marika testvérek házában szálltunk meg mind a 15-en(!) és egy kis egyeztetés és megbeszélés után máris körvonalazódott a napi programunk. Lee is és én is örültünk annak, hogy sokkal kevesebb volt az improvizáció ebben a misszióban mint az előzőben.
A napi programunk kb igy nézett ki: reggel fél 9-re gyültünk regglire és áhitatra, majd 11-kor kezdtük a gyerekklubot Kézdin, valamikor 2 és 3 óra között volt az ebéd és a szentkatolnai gyerekklub 4-kor kezdődött, majd este 7 órától szerveztünk evangélizációs alkalmakat felnőttek számára.
Az első napot, szerdát hivogatással töltöttük: Kézdin csak gyerekeket, Katolnán gyerekeket és felnőtteket egyaránt. Pozitiv reakciókal találtuk szembe magunkat, de tapasztalatból tudtam, hogy nem minden "Igen, eljövök, ott leszek" kiejelentés valóra is fog vállni. Ennél nagyobbat nem is csalódhattam, a lufi-sapkás meghivásnak nagyobb sikere és eredménye lett mint remélni mertem volna. Csütörtök reggel 11-kor kb 90(!) gyerek várt bennünket Kézdin a focipályán. A már ismerős Bozovici-i reakcióm jött elő, egy olyan érzés amely izgalommal és egy csipetnyi ijetséggel keveredett. Ez úttal jobbnak láttuk felosztani a gyerekeket két csoportba és majdnem minden játékot külön játszani a kisebb gyerekkel és külön a nagyobb gyerekekkel. Én nem is a játék miatt aggódtam annyira, mivel minden gyerek szivesen játszik és énekel (akár teljesen ismeretlen, idegen nyelvű éneket is), de nem mindegyikük tudja végig űlni, csendben és figyelmesen a bibliai történet elmesélését és az aranymondás megtanitását. Isten meghallgatta nem csak az én imám, hanem hiszem sokak imáját, mert a gyerekek egytől egyig (igazán csak néhány kivételel) figyelmesen hallagatták az elveszett bárányka történetét. A délutáni gyerekklub is tartogatott kellemes meglepetéseket számunkra, hisz itt is sokkal többen jöttek el mint számitottuk volna. Most lehet, hogy felteszitek magatoknak a kérdést "Miért számitanak ezek az extrém missziósok kisebb jelenlétre?". Nos lehet, hogy csak én vagyok az egyetlen aki igy állt hozzá a dolgokhoz, de az igazság az, hogy a tapasztalat ezt tanitotta meg nekem. Függetlenűl attól, hogy új helyre megyünk mint Prigor vagy Szentkatolna, vagy éppen nagyon jól ismert területen akarunk munkálkodni mint Bozovici vagy Kézdivásárhely. A tapasztalat viszont azt is megtanitotta nekem, hogy ha első nap kevesebben jönnek el akkor második és harmadik nap többen és többen. A gyerekek közt fútótűzként terjednek az információk mobiltelefon és facebook nélkül is. Idén a Kézdivásárhelyi misszió alatt ennek az ellentétét tapasztaltam. Addig amig Szentkatolnán napról napra nőtt a gyerekek létszáma addig Kézdin az első két nap után csökkent, de még igy is amikor a legkevesebben voltak még akkor is többen voltak mint reméltem volna: első nap kb 90-en, mádsodik nap több mint 100-an, harmadik nap kb 60-an és utolsó nap kb 40-en. Volt még két dolog aminek igazán örültem, még pedig az, hogy mindkét helyszinen több anyuka és néhány apuka is elkisérte a kisebb gyerekeket a gyerekklubokra igy ha fél fűlel is, de ők is hallgatták az evangéliumot. Amikor szombat reggel Kézdin voltunk és az "evangélizáló kockával" mondtuk el az evangéliumot kisebb csoportokban, úgy éreztem, hogy nem csak a gyerekeknek forditok hanem a körülöttünk lévő 5-6 anyúkának is. A másik dolog aminek örültem, hogy Szentkatolnán nem csak gyerekek jöttek el a foglalkozásra, hanem tinédzserek is, 14 és 17 év közötti lányok és fiúk. Igaz, hogy nem minden játékban vettek részt és nem énekeltek olyan lelkesen mint a gyerekek, de napról napra minden délután ott voltak. Sőt, mivel volt kb egy - egy és fél oránk a gyerekklub és az esti evangélizáció között a tinik nagyrésze ott maradt velünk a parkban és beszélgettek vagy éppen fociztak a csoportunkból néhánnyal. Hálát adok Istennemnek azért, mert meghallgatta az én imámat is arra nézve, hogy már jó előre készitse fel azok lelkét és életét akikkel találkozni fogunk. Az a nyitottság és barátság amivel a missziós hetek alatt találkoztunk pontosan ezt támasztja alá. Nem ismertem meg közelebbről senkit, de tudom, hogy Isten úgy formálta életüket a közelmúltban, hogy pont most legyen (talán) legnagyobb szükségük arra, hogy valakik az evangéliumról tegyenek tanubizonyságot és arról, hogy lehetséges ezt a földi életet másképp élni. Úgy élni ahogy azt igazán érdemes élni.
Az evangélizációs alkalmak alatt sem ért bennünket és a hallgatókat (keresőket) kevesebb áldás mint a misszióban addig. Négy estét szerveztünk a szentkatolnai kultúrotthonban, csütörtöktől vasárnapig. Először Lee, majd Tim, utána Shawn, és a záró estén újból Lee prédikált. Minden este volt két bizonyságtevés általában az amerikaiak részéről, de a magyarok közül is voltak ketten akik elmondták a megtérésüket. A missziós csapattal két-két éneket énekeltünk minden alkalommal, közösen pedig Joe és Marika néni vezetésével énekeltünk mindnyájan. Már az első este szép számban jöttek el hallagatók, kb 15-20-an akiknek nagyrésze amúgy is rendszeresen jár a vasárnap délutáni háziközösségekre. Ez a létszám nem nővekedet a következő két napban, sőt ha volt valami változás akkor inkább csökkent. Ezzel ellentétben vasárnap este kb 50-en voltak azok akik eljöttek meghallagatni az evangélium hirdetését. Előző nap, szombaton hivtuk a gyerekeket, hogy jőjjenek el vasárnap este szüleikkel együtt, hogy elmondhassák az aranymondásokat és elénekelhessék az énekeket melyeket az elmúlt héten tanúltak. Minden este voltak olyan személyek akik jelezték, hogy meg szeretnének térni, legtöbben tálán az első és az utolsó este. Jó volt látni, hogy már első este egy-két személy kivételével mindenki jelezte megtérési szándékukat azok közül akik rendszeresen járnak a háziközöségekre. Reményem és imádságom, hogy mindegyikük döntése őszinte és komoly döntés legyen és, hogy Isten erősitse és tartsa meg őket hitükben. Óriási öröm lenne ha már idén, vagy jövő év elején Bálint bácsiék boldogan újságolnák, hogy bemeritésre készűlnek Szentkatolnán :)
A vasárnapot, az Úr napját mi is az Úr házában töltöttük délelőtt, mivel délután Katolnán evangélizáltunk. Két csoportra oszlott a csapat: egyik csoport a kézdivásárhelyi gyülekezetben szolgált igehirdetéssel és bizonyságtevésekkel, a másik csoport hasonló szolgálatot végezve Csernátonba volt.
Az aradi csapat, Roli, Szabi, Norbi és én, sajnos már hétfő reggel haza kellett induljunk, lemaradva az utolsó gyerekklubokról. A csoport többi része kedd reggel Brassóba indúlt ahol a turisztikai látványosságokat látogatták meg. Szerda reggel 7 óra tájban felszállt repűlőgépjük a bukaresti reptérről.

Ezúttal is egy nagyon áldásos és igazán sikeres fejezet záródott be az Xtreme Missions 17 éves történelmében. Záró gondolatként csak annyit mondhatok, hogy  ilyen nagyszerű csapattal eddig még nem volt lehetőségem dolgozni, nagyon hálás vagyok Istennek minden egyes személyért:)
Ugyanakkor még jobban erősödött benne a vágy és az elkötelezetség a misszió iránt.
Mégegyszer köszönök szépen minden elmondod imát, bátoritást és támogatást: higgyjétek, hogy imáitoknak meg lett a gyümölcse:)
Köszönöm, az Úr áldjon benneteket :)

Zs.

az Xtreme Missions 2012-es missziója: Bozovici - Sopotul Vechi - Prigor

Ha őszinte akarok lenni sajátmagammal és veletek, akik olvassátok ezeket a bejegyzéseket, akkor be kell vallanom, hogy egyáltalán nem sajnálom azt, hogy a beszámolómat most, a misszió végén irom és nem a misszió alatt. Igaz, hogy eddig sem sikerült soha minden beszámolót a missziós hetek alatt megirnom, de igyekeztem valamennyit megirni már akkor frissiben. Idén máshogy áll a helyzet, mert most mindkét beszámolót a misszió lejártávál emlékezetből fogom leirni, és amint emlitettem nem bánom, hogy eddig egy szót sem sikerült bejegyeznem erre a blogra. Ez annak tudható be, hogy mindenkét misszióban nagyon zsúfolt volt a programunk, sok tenni valónk volt, általában három alkalmunk volt minden nap és éjfél után még ha lett volna mindenhol internetes kötettésem, még akkor sem lettem volna képes beszámolókat irni. Viszont nem bánom, mert ez csak azt bizonyitja, hogy a misszióban volt bőven mint munkálkodjunk, nagy területen sok féle és fajta embereknek. Ezzel ellentétben elnézését kérem mindazoknak akik eddig is lesték ezt a blog oldalt ujdonságokért, hiányzásom viszont igazolva van :)

Miután öcsémmel, Norbival levezettünk több mint 750 km (Arad-Budapest-Arad-Bozovici) megérkeztünk csütörtök hajnalban kb. 1 óra körül Bozovici-ra. Az amerikai csapat a Liszt Ferenc reptérre érkezett és mint eddig is vezetőjük Lee Wisdom lelkipásztor volt. Vele érkezett két tag a saját gyülekezetéből, a felesége Becky és Ryan Garcia. Ugyancsak Los Angeles környékéről érkezett Shawn Thomas. A kilenc fős csapat másik öt tagja Arizona állam Phoenix városából repűltek Budapestre. Őket Tim Franks, a gyülekezetük ifjúsági lelkipásztora vezette. A csapat pedig Joseph Sanchez, Sharon Finch, Tresa Glaser és Becky Levesque-ből állt össze. A kilenc amerikait öt magyar és két román forditotta: Szűcs Norbi, Ivánitzki Dávid, Kürti Roli, Kürti Szabi, Ioanna Radomir, Dani Jurca és jómagam.
Bármennyire is volt kellemes az allvás a hosszú út után csütörtök reggel fél 9-kor reggelire és áhitatra gyűltünk, majd 10-kor már Sopotul Vechi-on kezdtünk a missziót. Nagyon jó érzés töltött el engem amikor ismerős és mosolygós arcokat láttam ahogy bennünket várnak az imaház előtt. Tény az, hogy itt a gyerekmisszió mindig is jobban ment mint Bozovici-on. Valahogy a sopoti gyerekek receptivebbek, kiváncsiabbak, szeretőbbek. Ez annak is köszönhető, hogy itt többen vannak gyülis gyerekek és Bozovici-on az ortodox pap megtiltja a "hiveknek" és gyermekeiknek, hogy bármi közük is legyen a baptista gyülekezethez. Viszont ezzel elletétben Bozovici-on kellemes meglepetés ért bennünket.
A napi programunk kb igy nézett ki: fél 9-kor reggeli és áhitat, 10-től gyerekklub, kb 1 órakor ebéd, délután 5-től ismét gyerekklub, 7-től vacsora és este fél 9-től gyerekklub és foglalkozás a gyülis házaspárokkal egyidőben. Csütörtökön és Pénteken egésznap kint voltunk Sopot-on ahol naponta két gyerekklubot szerveztünk és egy foglalkozást a házaspárokkal. Este fél 9-től amig Lee,.Dani és Szabi a "Courageous" c. filmet vetitették addig mi a csapat másik része Bozovici-on a parkban tartottuk meg a gyerekklubokat..Mint eddig is a házaspároknak szóló előadásokon Lee az Isten szerinti házasságról tanitott és idén ezt a keresztény filmet használta fel segitőeszközként.
Bozovici-on három este találkoztunk a gyerekekkel (csütörtök, péntek és szombat) és amint emlitettem nagy meglepetésben volt részem/részünk. Mivel eddig nem volt igazan nagy, de még átlagos sikerünk sem az ottani gyerekek körében nagyon meglepet és egy kicsit meg is ijesztett milyen sokan jöttek el a parkban. Nem tudom mennyire voltak értesűlve arról, hogy jövünk, csak annyit tudok, hogy a park az a hely ahol este fele megtalálhatóak a gyerekek. Mégis meglepő volt látni hányan csatlakoztak a játékhoz, énekléshez, aranymondás tanuláshoz és a bibliaitörténet meghallgatásához. Bár nem volt könnyű túl kiabálni 50-60 gyereket és mindazokat akik még a parkban voltak, de vegül is sikerűlt idén többnek elmondani az evangélium üzenetét minden eddig bármikor. Lee-vel arra a következtetésre jutottunk, hogy pont ezen a héten volt elutazva az ortodox pap.
Szombat reggel már Prigor-on voltunk és ott folytattuk a Lee-vel novemberben megkezdett munkánkat. Ide először tavaly novemberben jöttünk akkor csak ketten Lee-vel és a helyi lelkipásztor családjával. Akkor abszolut nem volt semmilyen elvárásunk, viszont akkor is kellemes meglepetést okozott nekünk Isten mivel egy Ionela nevű kislány személyesen járta be a falut és összegyűjtött több mint 30 gyereket. Ez alkalommal nőt a létszám és mindkét gyerekklubon (szombat reggel és hétfő este) kb 40-en voltak. Szombat délután az Almăj völgyében levő gyülekezetek fiataljai gyültek össze egy félnapos konferenciára és ez alkalommal Lee és Tim pásztoroknak volt üzenetük a fiatalok felé.
Vasárnap három csoportba oszlott a csapat és mindehárom gyülekezetben szolgáltunk délelőtt és délután is. Mindhárom helyen eljött néhány gyerek a reggeli istentiszteletre. Az imaóra és a bibliaóra alatt vasárnapi iskola volt, majd az istentiszelet az ő szolgálatukkal folytatódott. Elénekelték a megtanult énekeket és elmondták az aranymondásokat, melyeket mind a gyerekklubokon tanultak meg. Minden csoport részéről voltak bizonységtevők. A három csoportnak három igehirdetője is volt: Lee, Tim és Shawn.
Daniel Fisteag pásztor testvérünk hétfőre egy kis lazitást és hajókázást szervezet nekünk a Dunán, estére viszont visszamentunk Prigor-ra gyerekklubot tartani, majd hazaspárokkal foglalkozni.
Kedd reggel 9-kor pedig célba vettük Kézdivásárhelyt....

Visszagondolva nagyon áldásosnak látom ezeket a napokat. Elsősorban azért mert Isten még mindig a kegyelmi időben tart bennünk és megengedi nekem is, hogy hirdessem az evangéliumot kicsiknek és nagyoknak. Megértettem azt, hogy a mi feladatunk az igemag elhintése, nem pedig az, hogy eredményeket kutassunk és várjunk, netalán annak függvényében missziózunk. Jézus figyelmeztetése jutott eszembe akkor amikor láttam a kicsi gyereket ahogy elmondják azt az imát amivel a szivükbe hivták Megváltójukat: "Bizony mondom néktek, ha meg nem tértek és olyanok nem lesztek mint a kis gyermekek, semmiképen nem mentek be a mennyeknek országába." Az, hogy mennyire öszintén mondták el az imákat és mennyire gondolták ezt komlyan, nem tudom. Nem is az én feladatom ezt megállpitani. Természetesen szeretném, ha mindegyikük élete teljesen megváltozna azután az ima után, de az is igaz, hogy a bozovici-i Euro barátom már többször elmondta ugyanezt az imát. Azt viszont rendithetetlenűl hiszem, hogy az Ige élő és ható, élesebb mint a kétélű kard, beássa magát az ember szivébe és a legváratlanabb pillanatban hozza meg majd gyümölcsét megtérésre vagy éppen itéletre.
Egy utolsó gondolat: oriási áldásban volt részem, hogy ennek csapatnak a tagja lehettem, mivel hihetetlenűl jól összetudtunk dolgozni és barátkozni. Mindenkit ugyanaz a lelkület vezetett a misszióban és a bizonyságtevésben, a gyerekek iránti szeretetben és odaadásban. Ilyen lelkülettel pedig egyszerűen lehetetlen, hogy ne alakúljanak ki barátságok.
Köszönöm ezúttal is az Xtreme Missions román missziójáért elmondott imákat mindenkinek.
Az Úr áldjon meg benneteket :)

Zs.

A Bozovici-i misszió utolsó három napja

(elégé) megkésve irom le a misszó utolsó három napjáról szoló élményeimet, amit eredetileg vasárnap estére terveztem, de amint az szemmel látható nem jött össze akkor, és azóta még sokszor sem.
A pénteki napunk hasonlóképpen kezdődött mint az előző két nap amikor Daniel pásztor lakásán ébredtünk és a délelőtött mindketten ezúttal is "tanulással" töltöttük: Lee "tanult", készült az esti szolgálatára a házaspárokkal való alkalomra, én pedig tanultam(!) a bibliasuliba.
Délután, ezúttal a Prigor nevű községbe indúltunk gyerekklubbot tartani. A prigori gyülekezet csupán tavasz óta tartozik Danielhez, ezért nem csak nekünk volt új a helyszin, de valamilyen szinten neki is. Sőt, eddig gyerekklub, vagy bármilyen jellegű gyerekmisszió ott, értesüléseink szerint még nem volt. Igy érthető volt, hogy nem számitottunk sok gyerekre az első nap. Annál többre inkább szombaton, mivel a gyerekekek a legjobb reklámügynökök, ha gyerekklubról van szó. Szóval úgy gondolkodtunk, hogy ha első nap akár 10 gyerek is eljön, akkor szombatra lehet, hogy 20-an, vagy 25-en is. Nos nem kicsi csalódásban volt részünk. Hatalmas pozitiv csalódás ért bennünket amikor megláttuk, hogy pénteken több tucat gyerek rohanta meg az imaház utcáját. Nem tudtunk más tenni, mint csak mosolyogni kivül és belül. Nem tudom a többieknek hogy sikerült, de nekem nehezemre esett szavakat találni hálaimámban aznap este, lefekvés előtt. Az Úr útjai kifűrkészhetetlenek és csodálatosak. Az Úr megérintett a prigori gyülekezetből, egy kb. 15 éves lányt és szivére helyezte ezt a missziót, igy Ionela, csütörtökön (és lehet, hogy nem csak) iskola után házról házra járt és szólt, beszélt a pénteken és szombaton megszervezendő gyerekklubról. Az Úr kegyelméből és Ionela munkájának köszönhetően 36 gyerek jött el meghallani az evangéliumot, ott ahol eddig még nem volt (vagy csak nagyon rég) gyerekmisszió. Az alkalom szokásosan történt: lufizás, játékok, éneklés, bibliai történet, és még több játék. Ez alkalommal Daniel pásztor felesége, Raluca mesélt arról, hogy Isten Vele való kapcsolatra teremtett bennünket, amit a bűn tönkre tett.
"Folytatni fogjunk...." befejezéssel ért véget a pénteken a bibliai történet azzal az igérettel, hogy szombaton reggel 11-től újra találkozunk és folytatjuk. Ez igy is történt és a játékok és éneklés után Lee folytatta a történetet, elmondva Isten megoldását a Vele való kapcsolat helyreállitásáért: Jézus Krisztus, aki helyettünk halt meg, elszenvedve a nekünk járó büntetést, hogy "... mindaz aki hiszen Őbenne, el ne vesszen, hanem örökélete legyen." Szombat reggel Prigor-on (csak) 40 gyerek volt, mivel szombat lévén vagy túl korán volt az alkalom, vagy némelyiküknek munkát adtak otthon. Ugyanakkor valamilyen foci meccs is volt Bozovici-on ahova több srác is el kellett menjen. Mindenképp lenyűgöző volt látni Isten munkáját és szeretetét a prigori gyerekek között. Ha az Úr vissza enged bennünket nyáron, a prigori gyerekmisszió nagy előnyt fog élvezni terveinkben.
Péntek este volt az utolsó házaspároknak szoló alkalom a bozovici-i imaházban. Ez alkalommal jöttek el a legtöbben. Felelevenitettük az első két alkalom témáit és üzeneteit, majd kérdésekkel folytattuk: Minek a helyszine kell legyen a házasság? Mitől válik egy házasság a szeretet, biztonság, védelem, stb. helyszinévé? Mit kell a férj és a feleség tegyen ennek érdekében? A János evang. 10:10 alapján az Ellenség azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztitson. Az Ellenségnek nincs más terve a házasságra nézve sem. Lopni akar a hazásságból, meg akarja azt ölni és igy elpusztitani magát a családot is, a hivő családok pusztulásával pedig gyengiteni a gyülekezetet.
A szombati prigori gyerekklubb után délután 2-kor kezdődött az Almăj völgyi ifjúságok találkozója, ahol kb. 7 helyről érkeztek fiatalok és a létszam kb. 40-50 körül volt. Lee a Biblia egyik legjobban ismert igeverséből készült egy rövid üzenettel, a János evang. 3:16-ból. Tanitási és evangélizáló jellegű volt az üzenete, majd a végén megtérésre való felhivás is volt. Bár jó néhányan felemelték a kezüket, az akalom végén (csak) 3-an jöttek Lee-hez beszélgetni, pedig fel volt ajánlva mindekinek a lehetőség. Az Úr látta és látja mindenki szivét és én csak hálát adok azért, mert az Ige akkor is élő és ható volt, én pedig ennek szemtanúja lehettem.
Este 7 órától visszamentünk Prigor-ra imaórára, ahol Lee búzditott bennünket röviden.
Vasárnap, a misszió utolsó napján három istentiszteleten vettünk részt. Reggel Sopotul Vechi-on, ahol az imaóra és a bibliaóra után kb. 20 gyerek jött el a gyerekklubról és akikkel elénekeltük a két jól megtanúlt énekünket. Majd Lee prédikációja következett amihez az 1 Thesszalónika 5:12-22-őt választotta alapúl. Hangsúlyt tett arra, hogy gyülekezetben szolgáló személyeknek tisztelettel és szeretettel tartozunk, őrizkedjünk a tétlenkedéstől, mindenkor örüljünk és szüntelenűl imádkozzunk. Legtöbbet a 19. versből hallotunk: "A Lelket meg ne oltsátok. " Azaz miért ne oltsuk ki a Szentlélek tűzét, hogyan lehet kioltani, mi a következménye, ha kioltjuk, illetve ha tápláljuk és használjuk.
Délután 5 órától kezdődött a bozovici-i istentisztelet ahol Daniel megemlitette és megelmékezett arról, hogy kerek 5 éve dolgozik együtt az Xtreme Missions-el: 2007 és 2008 Sagu-n, 2009-2011 Bozovici és környéke. Néhány fotót vetitettek ki és az elmúlt 5 év, 4 missziós polóját(idén nem volt poló) is bemutatta a gyülekezetnek Daniel. A délutáni prédikáció ugyanabból az igéből volt mint délelőtt.
Este 7 órától a prigori imaházba tartottunk istentiszteletett, ahova kb 20 gyerek jött el a meghivasunkra. Elénekeltükű a megtanúlt két énekünket, "Ce mare e Dumnezeu" és "Jesus loves me", ami nagy örömöt okozott a helybeli testvéreknek is.
Lee ez alkalommal a tékozló fiú példájából prédikált, részben evangélizaló jelleggel is. Az alkalom végén beszélgettünk 3 tinivel (2 fiú és 1 lány) akik a gyerekklubbon is voltak és úgy láttuk, hogy a Szentlélek munkálkodott bennük. Elmondásuk szerint kértek már bűnbocsánatot és megváltást szombat délelőtt a gyerekklubbon a felhivas következtében és látszott rajtuk, hogy nagyon foglalkoztatta őket a tékozló fiatal esete, melyet Lee a 21. századi világra, emberekre és fiatalokra vetitett.
Elégedetten, boldogan és lelki békességben hagytuk el Bozovici határát hétfő reggel. A tervek szerint Sopotul Vechi-on és Prigor-on is heti gyakorisággal lesznek majd gyerekklubbok.
Hiszem, hogy az Úr munkálkodott általunk (is) azon a környéken a múlt héten (is), és érzem én (is), hogy Istennek terve van ezzel a három falúval és Daniel Fisteag lelkipásztorral ezen a környéken.
Az Úr engedelmével tovább folytatjuk a munkát 2012 júliusában.
Köszönöm, hogy velem tartottatok testvéreim, olvasóim. Köszönöm az imákat, köszönöm a bátoritásokat. Kérlek benneteket, hogy velem együtt imdákozatok továbbra is a bozovici-i misszóért és gyülekezetekért.
Köszönöm...

Zs.

A Bozovici-i misszio elso 3 napja

Kedd delben, fel 1 korul erkeztunk meg Daniel Fisteag, bozovici-i lelkipasztor lakasara Lee-vel. Beszelgetes es ebed utan tartottunk itt Bozovici-on egy rovid gyerekklubbot, kb 12 gyerekkel. Mivel ez volt az egyetlen gyerekklubb ebben a kozsegben ezert a szokastol elteroen nem egy bibliatortenetet hallhatak a gyerekek a jatekok es enekles utan, hanem Lee diohelyban elmondta nekik az evangeliumot osszpontositva Isten szeretetere es arra, hogy mi a Vele valo kapcsolatra vagyunk teremtve. A szomoru helyzet az, hogy itt Bozovici-on az ortodox pap szigoru ember es bar ketlem, hogy a sajat templomaba parancsolja az embereket, megis megtiltja felnotnek es gyereknek egyarant, hogy a baptista imahaz kozelebe menjenek. Ket evvel ezelott szep szamban gyultek a gyerekek naprol napra a parkba, de amikor eljott a vasarnap, senki nem mert eljonni a kozuluk a baptistakhoz, hogy elmondjak a megtanult aranymondasokat es enekeket. Remenyem es imadsagom, hogy az a rovid ido amit veluk toltottunk kedd delutan hasznos volt es a Szentlelek dolgozni fog sziveikben.

Kedd este reszt vettunk a gyulekezet imaorajan, ahol csupan udvozleteinket adtuk at a testvereknek es nehany szoban elmondtuk mi a tervunk erre a hetre.

Szerda es csutortok delutan 4 oratol tartottunk gyerekklubbokat Daniel testver masik gyulekezeteben, Sopotul Vechi faluban. Halat adok az Urnak, mert ebben a faluban teljesen mas a helyzet mint Bozovici-on ami az ortodox pap szemelyet illeti. Orulok, hogy itt az ortodox papot egyaltalan nem erdekli mi tortenik a "hiveivel". Ebben a faluban mindig is (az elmult ket evben) sokkal jobban ment a gyerekmisszio mint Bozovici-on. Mar elso nap 33 gyerek vart bennunket, akik kozul majdnem mindeki emlekezett rank. Szerdan a szabadteri es az imahazbeli jatekok uton elenekeltunk ket eneket amit az elozo evekben tanultak: "Ce mare e Dumnezeu" es "Jesus loves me". Nagyon jol emlekeztek mind a ket enekre. A bibliai tortenet aznap a teremtesrol szolt, hangsulyt helyezve arra, hogy Isten szeretetbol teremtett minket Vele valo kapcsolatra, de ugyanakkor a bun tonkreteszi ezt a kapcsolatot. Csutortokon, amikor mar 46-an voltak, azt is elmondtuk, hogy Krisztus altal, aki szinten szeretetbol halt meg ertunk, eltoroltettnek buneink es igy ujbol kapcsolatunk lehet szereto, teremto Atyankkal.

Szerda es csutortok este 7 oratol volt foglalkozas a hazaparokkal a bozovici-i imahazban. Lee, a hazasagrol szolo, harom reszbol allo eloadassorozatanak elso ket estejen az efezusi level 5 reszebol fektetett le alapot. Kerdesek, valaszok es velemenyek hangzottak el a hazasparok es Lee reszerol is arrol, hogy mi a ferjek es felesegek szerepe, feladata, kotelessege, joga es szuksege. Ugyanakkor elhangzott az is, hogy a hazastarsak szeretete hasonlo kell legyen Krisztusnak az egyhaz irant valo szeretetehez, mely onfelaldozo, feltetel nelkuli es orokketarto.

Annak ellenre, hogy csak ketten vagyunk es eleg sok a munka, ugy latom, hogy jol halad a misszio es mindaz amit celul tuztunk ki magunk ele, amire a Szentlelek hivott el bennunket erre a nehany napra, az Ur kegyelmevel es nehany helyi testveri segitsegevel, az most a szemunk lattara alakul, formalodik es teljesedik be.

Meg tavolrol sincs vege itteni misszionknak, ezert tovabbra is kerem, igenyeljuk imadsagaitokat.

Koszonom...

Zs.

Brasso, Negyfalu, Kezdivasarhely, Szentkatolna

Elsosorban nezzetek el nekem, hogy ekezetek nelkul irom ezt a bejegyzest, mivel most olyan laptop-on vagyok melyen nincsenek magyar betuk...

Nos, jellenleg mar Bozovici-on vagyok, de eddig meg nem volt idom leulni es mindent reszletesen leirni a Brasso kornyeken vegzet missziorol.

Amint mar emlitettem a misszio mar multheten szerdan elkezdodott, en viszont csak csutortok reggel csatlakoztam. Szoval nyolc ora vonatozas utan reggel negyed kilenckor megkerkezdtem a brassoi allomasra, ahol Joe "Vagyok" teso vart engem. A Paul csalad reggelije es eros kaveja utan maris indultunk mind a negyen (Lee, Joe, Dalma es jomagam) Kis Otto negyfalusi missziojaba, ahol reggel tatottunk egy gyerekklubbot, kb. 20 kisiskolassal es ovodassal. Ebed utan foglalkozasunk volt nehany szellemifogyatekos es mozgasserult szemelyel akik a Hope Group tagjai. Este pedig a brassoi gyulekezet istentiszteleten vettunk reszt ahol Lee tartott egy interaktiv eloadast a Mate 7:24-27 alapjan. A szerdai nap is hasonlokeppen zajlott, annyi kulonbseggel, hogy este ifjusagi alkalom volt.

Pentek reggel Borzasi David es Kinga nappalijaban ebredtem, ahonnan reggeli utan egyenesen Kezdivasarhelyre indultunk. A delutani orakban gyerekklub volt egy nehany gyerekkel. Mivel meg tartott a tanitas az iskolaban ezert sokan nem johettek el, viszont ez masnap mar teljesen maskepp volt. Kezdirol "leugrottunk" Bukarestbe az Ernie Haase & Signature Sound koncertre.

Szombat delben 12kor kezdodott a gyerekklubb, ahol ezuttal mar sokkal tobben jelentek meg, kb 25-en. Veress Balint es Marika testverek foglalkoznak a kezdivasarhelyi misszioval, naluk szalltunk meg mint eddig is minden alkalommal es ok azok akik kb egy eve atvettek a roma missziot Szentkatolnan. Ebben a faluban tartottunk hazikozosseget/evangelizaciot szombat este ahol egy szobaba tobb mint 25-en gyultunk ossze.

Vasarnap reggel a kezdivasarhelyi gyulekezetben voltunk, ahol megtelt az imahaz a helybeli tagokkal, a gyerekklubbon reszt vett gyerekekkel es a szentkatolnarol erkezett romakkal. Az istentisztelet keretein belul a gyerekek elmondtak azokat az aranymondasokat, es elenekeltek azokat az enekeket amiket az elozo ket nap tanultak.

Ebed utan indultunk vissza Brassoba ahol delelott bemeritesi unnepely volt, delutan pedig halaadoest, es megemlekezes a reformaciorol.

Nyolc ora vonatozas utan hetfon Aradon voltunk, kedd reggel pedig indultunk Bozovici-ra.

A kovetkezo nehany napban harom faluban fogunk missziozni (Bozovici, Sopotu' Vechi es Prigor). Foglalkozni fogunk gyerekkel, fiatalokkal, felnotekkel es hazasparokkal.

Koszonom az eddigi imakat, melyeknek ereztuk az erejet, de kerlek benneteket, hogy meg nem hagyjatok abba:)

Zs.

Indul a misszió. Első állomás: Brassó

Körülbelűl egy órája irt a Facebook oldalamra Lee, hogy már a reptéren van. Szóval nemsokára felszáll egy repülőre, majd késöbb egy másikra és holnap már Bukarestben száll le. Az idei misszió első hete Brassóban és Kézdivásárhelyen fog zajlani. Ezt a missziót Fülöp Joe és Dalma szervezi.

Szerdán indul a misszió a következtő formákban:
- első két nap a csapat meg fog látogatni egy iskolát ahol Lee fog előadásokat tartani és mindkét nap lesznek foglalkozások egy fogyatékos csoporttal, a Hope Group-al.



- szerda este részt vesznek a brassói fiatalok ifjúsági alkalmán, csütörtök este pedig a gyülekezeti imaóra után a fiatalházasokkal tartanak majd egy fogalalkozást.
- péntek reggel/délben tervben van újból meglátogatni egy iskolát, majd délután indulunk Kézdivásárhelyre.
- péntek délután, Kézdi közelében, egy újonnan plántált gyülekezetben lesz gyereknek szóló misszió.
- a gyerkekenek szervzett klub folytatódik szombaton is, majd este evangélizációs alkalom lesz Kézdin.
- vasárnap reggel még a kézdivásárhelyi gyülekezetben lesz a csapat, este viszont már a brassói istentiszteleten vesznek részt.
Az olvasható program még változhat, illetve pontositható. Jómagam csak csütörtök reggel csatlakozom a misszióhoz.
Ez alkalommal is, mint eddig mindig, kérek minden Xtreme Missions blogolvasó testvéremet(és nem csak), hogy imádkozzatok buzgón ezért a missziós hétért. Bár rövidebb és egyszerübb a terv, a csapat pedig kisebb mint általában, ezért még inkább szükségünk van a ti imatámogatásaitokra. Imádkozzatok, hogy mi, a csapat tagjai, alkalmasak legyünk a misszióra és azok, akik felé hangzik majd az evangélium "meg ne keményitsék" az ő sziveiket.

Köszönöm,
Zs.

2011-es misszió: Infók

Enyhén szólva eltelt egy "rövid" idő mióta utoljára irtam és ez pont azért történt amiért általában az emberek nem irnak új bejegyzéseket: nem volt mit megosszak veletek.
Amint azt már többen tudjátok, vagy a bejegyzések hiánya következtében rájötettek idén nyáron nem volt az Xtreme Missions Erdélyben. 17 éve először. Az oka az amit mindannyian valamilyen formában ismerünk: a gazdasági vállság. Utolsó bejegyzéseben is arra kértelek benneteket, hogy imádkozzatok olyan fiatalokért akik bele mernek vágni egy ilyen misszióba. Nos úgy néz ki, hogy az Úrnak más terve volt ezzel a nyárral.
Viszont az, hogy idén nyáron nem volt Xtreme misszió itt, az nem azt jelenti h 2011-ben nem lesz egyáltalán.
Beszélgetések, tervezések, egyeztetések és imák után eldőlt, hogy az Úr akaratával október 24 és november 10 között Lee Wisdom és felesége Becky itt lesznek Erdélyben.
Az idei misszió más formát őlt majd. Elsősorban a csapat létszáma sokkal kisebb lesz mint általában. Másodsorban pedig többet fogunk munkálkodni a gyülekezeteken belűl, mint eddig. Eddig úgy néz ki, hogy négy közösségben fogunk megfordulni: a brassói, kézdivásárlyei, aradi és a bozovici-i gyülekezetekben. Brassóban és Kézdivásárlyen leszünk a misszió első hetében, majd egy vasárnapot töltve Aradon tovább megyünk Bozovici-ba.
Bár kevesen leszünk a csapatban a gyerekmisszió idén sem maradhat el. Hitmélyitő és evangélizációs alkalmakat is fogunk szervezni illetve egy szemináriumot a hivő házaspároknak. Ezek megvalósúlása az Úr akaratától és a gyülekezet szükségétől függnek.

Újbók, idén is kérem mindannyiótok imatámogatását a 2011-es Xtreme Missions küldetésére.